Egészséges kutya szükséges  és kötelező ellátásai:

Veszettség elleni és védőoltások: először a tenyésztő, majd az állatorvos által javallott időpontokban. A tenyésztőtől csak oltási könyvvel rendelkező, oltott és féregtelenített kiskutyát hozzunk el, ő mondja  meg először, mikor szükséges a következő védőoltás. Kölyökkutyánál lehetőség szerint napra tartsuk be az előírásokat. A továbbiakban az állatorvossal egyeztessük a védőoltások idejét.

A kölyökkutyákat már cca 3 hetes kortól, ezt követően rendszeresen féregteleníteni kell, először szintén a tenyésztő által megadott időpontban, majd az állatorvos által meghatározott időpontban.

Felnőtt kutyának évente egyszer be kell adatni a kötelező, veszettség elleni oltást, és a fertőző megbetegedések elleni un. kombinált oltást vagy oltásokat. Tartási körülményektől függően évente min. egyszer, de inkább két alkalommal végezzünk féregtelenítést, akkor is ha nem tapasztalunk férgességre utaló jeleket.

Élősködők ellen védekezni kell, bolhák, kullancsok ellen már többféle, hatásos készítményt lehet vásárolni, ebben is ki kell kérni a tenyésztő és/vagy az állatorvos tanácsát. Ne felejtsük, egy élősködő fertőzésbe kutyánk bele is halhat!

Tavasztól őszig, kirándulás vagy séta után a megelőzéstől függetlenül  nézzük át tüzetesen a kutya szőrét, hogy még idejében megszabadíthassuk az esetlegesen összeszedett kullancsoktól.

Kutyával az állatorvosi rendelőben:

Ha kutyánknak a szükséges oltásokat kell beadatni, vagy viselkedése minden ok nélkül megváltozik, eltér a megszokottól, ha betegségre utaló tüneteket észlelünk, el kell menni az állatorvoshoz.

Ha nem sérült a kutya, keféljük át a szőrét, mindig pórázon vigyük, agresszív vagy félős állatokra szájkosarat is kell adni. A váróban ne hagyjuk, hogy kedvencünk más kutyákkal játszadozzon, fertőzéseket vagy élősködőket szedhet össze! Már otthon készüljünk fel az állatorvos kérdéseire, írjunk fel minden tünetet és hogy mikortól és mit  észleltük, segítségére lehetünk ezzel az állatorvosnak a diagnózis felállításában. A vizsgálat alatt beszéljünk kedvesen a kutyához, nyugtassuk, de ne jajongjunk, siránkozzunk, mert a kutya elveszti magabiztosságát és félni kezd, a gazdája reakciójából azt a következtetést vonja le, hogy nagy bajban van. A vizsgálóasztalnál álljunk a kutya feje mellé, segítsünk úgy megfogni a kutyát, ahogy az állatorvos kéri.

Előre megbeszélt operációt megelőzően 12 órával ne adjunk enni a kutyának, utoljára tehát az operációt megelőző napon ehet legkésőbb. A teli gyomor megterheli a vérkeringést, és a narkózis alatt esetleg fellépő hányást, fulladást okozhat, és félrenyelés következtében felöklendezett gyomortartalom kerülhet a tüdőbe.

Műtétre vitt kutya mindig tisztán, élősködőktől mentesen jelenjen meg az állatorvosnál.

Ellenőrizzük, megkapta-e a kedvencünk az esedékes védőoltásokat. A műtét átmenetileg legyengíti a kutya szervezetét, fogékonyabbá válik a fertőző betegségekkel szemben.

Amennyiben a műtétet követően a kutya a klinikán marad egy ideig, hagyjunk vele mindig egy otthoni takarót, a hazai szagok nyugtatólag hatnak rá. Hasonlóan kedvező hatású, ha ébredéskor a saját, megszokott edényét látja a kutya maga előtt. Ha az operációt követően hazavisszük, fektessük kedvenc helyére, itt biztonságban érzi magát, de feltétlenül a földön kell feküdnie, mivel az ébredés bizonytalan perceiben magasabb helyről könnyen leeshet. Kihűlés ellen takarjuk be meleg takaróval vagy helyezzünk fölé kb. 1 m magasra infra lámpát, de úgy, hogy a fejet ne érje a hősugárzás. Erős fény, bármiféle zaj, túlzott simogatás zavarják a narkózist követő utóalvást. Ha az oldalán fekszik, kétóránként fordítsuk át a másik oldalára.

A műtét napján koplaltassuk. Folyadékot is csak akkor adhatunk, ha már annyira  a tudatánál van, hogy tud nyelni. (Ha magától odamegy az itatótáljához, akkor már nyugodtan ihat.)

Az orosz fekete terrierre jellemző, öröklődő betegségek:

A leggyakrabban előforduló örökletes megbetegedés a könyök- és/vagy  csípőizületi diszplázia.

A mai napig vita folyik arról, hogy milyen arányban örökletes, és milyen arányban szerzett betegségről van szó, azonban az örökletes tényt kizárni nem lehet. Kívánatos, hogy legalább a fedező kanok szűrése korrekten megtörténjen, lehetőség szerint az eredménye kerüljön fel a törzskönyvre. DP-vel terhelt egyedek tenyésztése nem kívánatos, a klub tenyésztési szabályzatának módosításával a DP szűrés a tenyésztés feltétele, míg a terheltség tenyésztésből  kizáró tényező lesz.  Az elmúlt évtizedben megszaporodtak a könyökizületi diszpláziás egyedek, ezért a teljes körű szűrés kívánatos a tenyésztésbe állítás előtt. A fekete terrierre jellemző, hogy a diszplázia enyhébb és közepes terheltségét fiatalon még a mozgásán sem lehet észlelni, legtöbb esetben csak idősebb korban alakulnak ki súlyos állapotok, ennek elkerülése érdekében a terhelt egyedeket csak kímélő mozgásnak kell kitenni. Az izületeket terhelő erőltetett mozgást, futást, magasba ugrálást a betegség ismeretében kerülni kell, és állatorvos által javasolt készítményekkel, táplálék kiegészítőkkel hosszabb ideig tünetmentessé, és fájdalom mentessé  válhat a kutya.

Mindenki figyelmébe ajánlom a budapesti Állatkórház honlapján (elérhetőség alább) a "hírek, aktualitások" menűpont alatt található leírását a húgykövességről, mivel ez a betegség az orosz fekete terrier fajtában sűrűn előfordul!

Részletek  Dr.Bende Balázs és Dr.Németh Tibor "Az orosz fekete terrierek húgykövessége" című tanulmányából:

"A budapesti kutyapopulációban a vizsgált időszakban az urátkövesség az OFT fajtában a dalmatákhoz hasonló prevalenciájú volt, és ennek mértéke négyszer nagyobb, mint ami más fajtában tapasztalható.

A jelenség hátterében nem dalmaták esetében táplálkozási rendellenesség, májbetegségek, hepato-szisztémás sönt állhat. A tulajdonosok tájékoztatása szerint a betegek leginkább általános kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápot kaptak, időnként házi eleséggel kiegészítve. A vizsgált OFT-k fizikális vizsagálattal - a húgykövességen kívül - más betegség tüneteit nem mutatták. Vérvizsgálatuk során a laboratorium referencia értékeihez képest különböző mértékben emelkedett szérum húgysav koncentráción kívül más elváltozást nem találtunk. A hasüreg ultrahangos vizsgálatával elváltozást szintén nem észleltünk, a vér ammónia értékek a normál paramétereken belül voltak.

A vizsgálati eredmények alapján tehát kizárható mind a táplálkozási eredet , mind a manifeszt májbetegség, illetve az ultrahang -vizsgálat és a vér ammónia koncentráció mérések alapján hepato-szisztémás söntöt sem tudtunk megállapítani a vizsgált egyedekben.

A diagnosztikai vizsgálatok eredménye megfelel az urát-urolithiasisban szenvedő dalmatákban fellelhető elváltozáshoz (emelkedett szérum húgysavszint-koncentráció).

A vizsgált egyedekből 2 azonos tenyészetből származik. Három kutya származási lapján szülő illetve nagyszülői vonalon 1-1 azonos ős is található. Ennek alapján feltételezhető, hogy öröklődő jellegű betegségről (vagy hajlamról) van szó. A további - az ország különböző pontjairól érkezett - 11 urátköves OFT származásáról, rokonsági kapcsolatairól nincs adatunk.

Nem tudjuk azt sem, hogy az országon kívüli  OFT populációkban is megfigyelhető-e a jelenség. Elképzelhető, hogy pusztán a hazai populáció, illetve azon belül is csak egyes vérvonalakra jellemző ez a hajlam.

A betegek posztoperatív kezelése során fehérjében csökkentett diéta és enyhe vizelet kémhatás lúgosítás mellett allopurínolt (Milurit tabl, EGIS) alkalmaztunk 15mg/ttkg/12 óra adagolással. A kontroll vérvizsgálatok során a vizsgált egyedekben a szérum húgysav koncentrációjának (a fiziológiás értékekre) csökkenését tapasztaltuk. A kezelt betegek között kiújulást nem tapasztaltunk.

Az allopurinol kezelés hatékonysága is arra utal, hogy a purin anyagcserében kell a megfigyelt jelenség okát keresni. A pontos okok megállapításához azonban olyan vizsgálatokra lenne szükség, amelyekre jelenleg nincs lehetőségünk.

Mivel az urátkő képződésre való hajlam diagnosztizálása az OFT egyedekben egy egyszerű vérvizsgálattal megállapítható (szérum húgysav-koncentráció mérés), javasoljuk ennek elvégzését a fajta egyedeiben.

Az átlagosnál magasabb értékek észlelésénél a kőképződés prevenciójaként a fenti terápia elkezdését, és - a feltehetően öröklődő jelleg miatt - az egyed tovább szaporításának mellőzését javasoljuk."


Meggyőződésem, hogy a takarmányozás is közrejátszik a betegség kialakulásában, nem csak az örökletes jelleg, hiszen olvastuk, minden vizsgált egyed tápot evett, esetlegesen túl magas fehérje beltartalmi értékűt, ill. ami a húgysavszintet megemeli az összetétele alapján. (Embereknél is a húgysavszint emelkedést leginkább a megfelelő  étkezéssel lehet visszaszorítani, illetve a normál értékeken tartani.)

Állatorvos által ajánlott gyógytáp (gyógyszer vagy más készítmény szedése mellett a betegnek:

Hill's U/D gyógytáp:

Nem betegség, de öröklődő elváltozás a fogazat rendellenessége és hiányai.

A kívánatos és szabályos fogazatról olvashattak a „Standard” menüpont alatt. Tenyésztésbe csak hibátlan fogazatú egyedet vonjunk be, még akkor is előfordulhatnak több generációról visszamenőlegesen öröklődő elváltozások.

A helyes táplálás:

A helyes táplálás első számú alapelve:

A kutya nem arra való, hogy hasznosítsa az asztali maradékokat és a konyhai hulladékokat.

A szükséges táplálék mennyisége testtömegtől, életkortól és egészségi állapottól függ. Felnőtt kutya esetében testtömeg kilogrammként 300-320 kilojoule (kb. 75 kcal) energiaigénnyel számolunk. Fiatal állatok, vemhes nőstények és munkakutyák ennél jóval több energiát igényelnek. Hevesebb vérmérsékletű, kis testű, rövid szőrű és vékony bőrű állatok energiaigénye szintén magasabb. Szabad ég alatt, kennelben tartott kutyáknak több energiára van szükségük, mint a kevesebbet mozgó, hosszú szőrű, lakásban tartott, vagy elhízott fajtársaiknak.

A gyárilag készített tápok összetételét a csomagoláson is feltüntetik. Ezeket a tápokat tudományos ismeretek alapján szakemberek állítják össze, ezért minden, a kutya számára életfontosságú tápanyag megtalálható bennük. Az ilyen tápokkal mindenekelőtt időt takarítunk meg, és pl. utazáskor is kényelmesebb és célszerűbb kész tápokkal etetni. A gyári tápok magas nedvességtartalmú, dobozos kutyaeledel, vagy csökkentett víztartalmú, száraz tápok formájában kaphatóak. Ez utóbbi nem adható nagyobb mennyiségben, mint a napi táplálékadag 1/4-e, de a csomagolás az adagolást is tartalmazza a kutya testsúlyára vetítve. Száraz tápok etetésekor a megnövekedett vízigényről sem szabad megfeledkezni.

Én a gyakorlatban mindig beáztatom a száraz tápot forró vízzel, vagy levessel  etetés előtt kb. 20 perccel. Készen kapható macskaeledeleket ne adjunk kutyának, mert a macskatápok tápanyag-koncentrációja túl magas a kutyának.

Amennyiben saját magunk készítjük el kutyánk táplálékát, aranyszabályként fogadjuk meg: mindig főzzük meg a húsféléket, mert a nyers hús az ember és a kutya számára is veszélyes fertőzés forrása lehet: vírusokat, baktériumokat, galandféreg lárvákat tartalmazhat. Nyers sertéshússal terjed a kutyára halálos Aujeszky betegség vírusa. A nyers hús pl. marha(bendő)- vagy baromfihús szalmonellákkal lehet fertőzött. Főzéssel nem csak a mikroszkópikus méretű kórokozókat, de a galandféreg hólyaglárváit is el tudjuk pusztítani.

A napi táplálékadag mintegy 1/3 - 2/3 rész húsból álljon, törpe fajtáknál 100 grammnál kevesebb hús is elegendő, egyes nagytestű fajtáknál ezzel szemben a 2 kg-ot is elérheti a napi húsadag.

Az orosz fekete terrier napi húsadagja max.50-60 dkg körül van, ez persze kortól, mérettől és terheltségtől függ. Ehhez a húsmennyiséghez adjunk a napi táplálékadag 1/3 vagy 2/3-át kitevő mennyiségben forrázott zabpelyhet, főtt rizst,  kenyeret, granulált pelyheket, tésztát  vagy egyéb szénhidrátokban és rostokban dús élelmiszert, melyek serkentőleg hatnak a bélmozgásra. Vitaminforrásként sárgarépával, zöldsalátával és egyéb zöldségfélékkel egészítsük ki a fenti keveréket. Ne adjunk a kutyának káposztaféléket, mert felfúvódást okozhatnak. Tartózkodjunk a hüvelyesek adásától is, egészben, szétrágás nélkül lenyelve ugyanis nagyon nehezen emészthetőek.

Ha kizárólag csak a kutyának főzünk, vagy semmilyen ételmaradékot nem keverünk kedvencünk táplálékába, akkor egy csipet sót is adjunk  a keverékhez. Amennyiben készétel maradékot, pl. tésztát vagy rizst is kap a kutya, akkor nincs szükség só kiegészítésre, a túlfűszerezett táplálék károsítja az amúgy is érzékeny veséket.

Fehérjeforrásként etethető húsok: fejhús, szív, csirke  fej, far-hát, mellcsont, máj és lép (nyersen etetve hasmenést okozhat!), vese, hal, vad (csak főzve!). Ballasztanyagokban gazdagabb, ugyanakkor tápanyagokban szegényebb a tüdő, gége, tőgy, bendő, ezeket ásványi anyagokkal és vitaminokkal ki kell egészíteni. Ilyen húsféleségeket túlsúlyos, elhízott állatoknak érdemes adni, a gyomrot megtöltve hatásosan csillapítja az éhségérzetet, de fiatal és vemhes állatok táplálására nem alkalmasak. Lóhús etetésekor a főzőlevet ne adjuk a kutyának, mert hasmenést okozhat! Télen, a hidegebb időszakokban töpörtyűvel is kiegészíthetjük a kutya ételét!

Jól emészthető fehérjeforrás a túró, natur joghurtok, kefirek, adhatunk heti 1-2 alkalommal vagy gyakrabban egy-egy nyers tojást.

Nyers tehéntejet ne adjunk, mert hasmenést okozhat, a kecsketej kiváló táplálék mind a kölyök, mind a felnőtt kutyának.

Egészséges kutyának nem jelent gondot a növényi vagy állati zsiradékok megemésztése.

Fiatal állatok számára létfontosságú a táplálékot ásványi sókkal, vitaminokkal és nyomelemekkel kiegészíteni, e célra kifejezetten kutyák számára kaphatóak táplálék kiegészítők.

Ne adjunk a kutyának embergyógyászatban használt kalciumkészítményeket, mert a kalcium és a foszfor egymáshoz viszonyított aránya nem felel meg a húsevő állatok élettani igényeinek. Calcium kiegészítést csak állatorvosi javaslatra és kutyának előállított szert adjunk!

Csontok adásával legyünk óvatosak, soha ne adjunk kutyánknak szilánkosan törő csöves csontokat - baromfi, vad és gerincdarabokat (karaj). Nyelőcsősérülésektől kezdve a súlyos végbéleltömődésig számos problémát okozhatnak az ilyen csontok, sőt a haláleset sem ritka. Aligha van olyan állatorvos, aki ne találkozott volna már ilyen esettel. Fiatal és idős állatoknak lehetőség szerint egyáltalán ne adjunk csontot, vagy csak nagyméretű, átfőzött velős és ritkacsontokat. Játék és fogtisztítás céljából Nyers marhacsontot adjunk, kaphatóak természetes anyagból készült un. rágókák. Nálunk bevált kiváló fogtisztító a sütőben keményre, szárazra megsütött disznófül, és a jól kiszárított kenyér, péksütemény, amit szívesen rágcsálnak.

Az etetés gyakoriságával kapcsolatban  általánosságban a következők az érvényesek:

12 hetes korig naponta négyszer, 12 hetestől 6 hónapos korig naponta háromszor, ezt követően 12-14 hónapos korig naponta kétszer, az ennél idősebb kutyákat pedig naponta egyszer etessük, lehetőleg mindig ugyanabban az időben. Ne szoktassuk rá kedvencünket a napközben adott finom falatokra, különben minden alkalommal, amikor látja hogy a gazdi eszik, "alamizsnáért" fog könyörögni, és az ünnepi asztalnál ülő vendégeinket sem hagyja békén.

Nagytestű, gyomorcsavarodásra hajlamos kutyáknak ajánlatos naponta kétszer arányosan kevesebbet adni, mert az üres vagy túlságosan telt gyomor könnyebben megcsavarodik, ami nem ritkán az állat halálát okozza.

Etetés után igyekezzünk a kutyának nyugalmat biztosítani, kerti kutyát kennelbe kell zárni,  ne rohangáljon, ne ugráljon, pihenjen legalább 2 óra hosszát. Lakásban tartott kutyát csak sétáltatás után etessünk!

Elhízott kutyáknál heti egyszeri koplaló napot, állatorvossal egyeztetett diétát és intenzív mozgást kell biztosítani. Az elhízás, a kövérség megrövidíti a kutya életét, megterheli a szívet, a vérkeringést és a légzőszerveket, zavarokat okozhat a máj és a bőr működésében, gyengíti az általános ellenálló képességet és növeli a műtéti beavatkozások kockázatát. Ritka hogy az elhízás hátterében a pajzsmirigy vagy a vesekéreg állományának megbetegedése áll, szinte minden esetben egyszerűen arról van szó, hogy a kutya túl sokat kap enni és/vagy keveset mozog!

A sokat mozgó, növekedésben lévő, vemhes vagy szoptatós állatok energiaigénye magasabb az átlagosnál, adjunk neki több, élettani szempontból értékesebb húsfélét, növényi zsiradékot és ásványi sót.

Idősebb korban lelassul a szervezet anyagcseréje, kevesebbet mozog az állat, ami növelheti az elhízás veszélyét! De lehet éppen ellenkezőleg: az étvágytalanság és az emésztőszervek lecsökkent teljesítményének következményeként alultápláltság alakul ki.

Az idősebb állatok tápláléka legyen ízletes, könnyen emészthető, a napi adagot 2-3 alkalomra elosztva csökkenthetjük az emésztőrendszer megterhelését.

Miután kutyánk befejezte az evést, az etetőtálat mindig vegyük el és tegyük olyan helyre, ahol a kutya nem férhet hozzá, függetlenül attól, hogy üres-e, vagy van benne még maradék. Ha az adott mennyiséget nem fogyasztotta el, következő etetéskor kevesebbet adjunk neki, a húsos vagy beáztatott tápos maradékot öntsük ki, mert a következő etetésig megromlik.

A táplálékfelvétel függ az időjárástól is, melegedő időszakban vagy nagy nyári melegben kevesebb, télen, lehűlő időben több a kutya táplálékigénye.

Fontos! Ahol több kutya van, etetéskor biztonságos távolságban helyezzük el az etetőtálakat, ha agresszívan védi a kutya az ételét, akkor etetés idejére zárjuk őket külön egymástól.

Teli, tiszta vizes edény mindig legyen a kutya előtt!

Az elfogyasztott víz mennyisége a táplálék minőségétől, a testi munkától, a levegő nedvesség tartalmától és a környezet hőmérsékletétől függ.

Száraz tápok etetése, szoptatás, sportaktívitás, magas külső hőmérséklet és alacsony páratartalom esetén egészséges állatok is több vizet isznak a megszokottnál. Kölyök és idős állatok szintén több vizet isznak az átlagnál, a hasmenéses állatokról nem is beszélve!

A fokozott szomjúság és vízivás betegségre figyelmeztető jel is lehet! Több súlyos vagy halálos betegség egyik tünete a fokozott vízivás.

Nagy kérdés, hogy mivel etessünk, mi a legjobb a kutyánknak?

Én a vegyes táplálást javaslom, többször kapnak főzött ennivalót, de vannak időszakok, amikor száraz tápot és konzervet kapnak, ez "kényelmesebb" és kevesebb időt igényel, és mondhatjuk hogy minden olyan összetevőt tartalmaz, ami a kutya számára a legideálisabb. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy sok betegség, allergia, szőr és bőrprobléma forrása lehet a táp etetése.

Télen- amikor hamar megfagy az udvari kutya vize - vagy nyáron -amikor percek alatt felmelegszik az ivóvíz - a kutyánk nem tud annyi friss vizet inni, amennyit a táp etetése miatt kíván. Én a tápokat egyébként is forró vízzel leöntve, etetés előtt kb. 20 perccel, kissé beáztatva adom.  A beáztatott és el nem fogyasztott tápot ki kell dobni, mert a benne lévő fehérje bomlásnak indul, megbetegítheti a kutyát!  A főzött, húsos ennivalóval is vigyázni kell, nyáron mire magától kihűl, már meg is buggyanhat, ezért célszerű megfőzés után a másnapi adagokat gyorsan lehűteni.

Speciálisan az orosz fekete terrierre vonatkozó tanácsok:

Az orosz fekete terrier a méretéhez és testtömegéhez képest keveset eszik.

Egyes vérvonalakban az állandó mínusz kondició a probléma, rossz evők a kutyák, míg más vonalakban a falánkság és az elhízás sem ritka. Hamar megtapasztaljuk, mennyi az a mennyiség, ami kutyánk ideális súlyához szükséges, általában amit egyszerre, jóízűen elfogyaszt.

Mindig fogadjuk meg a tenyésztő tanácsát az etetésre vonatkozóan, ha kiskutyát veszünk magunkhoz, részletesen faggassuk ki a tenyésztőjét, mivel és milyen mennyiségben etette a kölyköt. Átmenetileg próbáljunk meg hasonló vagy ugyanolyan  takarmányt adni, átállni másfajta étrendre, tápra csak fokozatosan szabad! Ez igaz a növendék vagy felnőtt kutyánál is.

A gondos tenyésztő etetési útmutatóval és pár etetésre elegendő ennivalóval látja el az eladott kölyköt!

Tapasztalatom alapján az orosz fekete terrier érzékeny a túlzott fehérje adagolásra, ez jobb esetben nyálkás hasmenésben, gyomor vagy bélhurutban nyilvánul meg, de a túlzott fehérje etetése lehet az oka a húgykövesség megbetegedésnek is, ami a fajtára jellemzően az egyedek között magas arányban alakul ki.

A kölyköknek alacsonyabb fehérjetartalmú junior (növendék) tápot, a növendékeknek junior tápnál kevesebb fehérjét tartalmazó de szuperprémium felnőtt tápot, a felnőtt kutyáknak átlagos, inkább alacsonyabb fehérje tartalmú, jó minőségű u.n. fenntartó tápot adjunk! Ha főzött étellel etetünk, vigyázzunk az arányokra, 1/3 rész hús (fehérje) és 2/3 rész kiegészítő (szénhidrát, rostos anyagok) az ideális kutyánknak.


Tenyészetünkben a kutyák Mera Dog német gyártmányú, szuper prémium tápot esznek.

Ajánló link: www.meradog.hu

Kölyöknél és felnőtt kutyánál is rögtön észlelni lehet a túlzott fehérjebevitelt, kutyánk azonnal híg széklettel reagál rá!